Máriácska Káponkája

A kis kápolna egy meszelt vályog épület, zsindellyel fedett sátortetővel, tetején kereszttel. Több, mint 100 éve áll a Kacsapartnak nevezett részen a Rákóczi úton. Üvegablakán át látszik az öltöztetett Mária-szobor. Mindig az egyházi (róm.kat.) ünnepeknek megfelelő színű (pl.: Pünkösdkor piros, Nagyböjtben fekete, Adventkor lila) ruhát ad rá gondozónője Déska Jánosné – Böske néni.

A káponka építésének története
Varga Jánosné Kis Verona 1883 telén különös álmot látott. Megálmodta, hogy a terényi templom padlásán ministráns ládában egy összeégett Mária-szobor van. A Szűzanya arra kérte őt álmában, hogy vigye el a szobrát, ne dobálják a padláson ide-oda.
Másnap elmondta az álmát férjének és apósának, akik a szobormaradvány valóban megtalálták a terényi templomban. (A szandai templom 1927-ben épült.) Az akkori plébános, Völgyi János odaadta a szobrocskát és a későbbiekben is támogatta a család kápolna építési tervét.

A váci püspök 1891. december 2-án engedélyezte a kápolna felállítását 10 Ft alapítási díj ellenében.
Egy asztalos vállalta, hogy kijavítja a sérült Mária-szobrot. A faragó elkészült, de véletlenül a jobb kezére hat újjat készített, amit nem vettek észre és betették a szobrot a kápolnácskába. Másnap emberek mentek arra, akik kaszálni indultak. közülük valakinek feltűnt, hogy 11 újja van a Máriácskának. Gúnyosan mondta a többieknek, hogy „jól fog tudni vele furulyázni”. A csúfolódó ember még aznap pórul járt, levágta kaszával az egyik újját.