A címer alkotásában egy igen sajátos problémát kellett megoldani, nevezetesen a két község egységét kell egy képben megjeleníteni, ami a heraldikában igen ritka, a magyar települések címereiben, pedig szinte példa nélküli.

Tehát a kiindulási pont: Szandához kapcsolódik a Szandaváraljai településrész. A fő település és a kapcsolt településrész közötti egységet kell képileg harmóniába rendezni. A katolikus község révén a már említett szimbólumokat, a templomok védőszentjeinek attribútumainál kell megkeressük. A probléma tovább fokozódik azzal, hogy a szentek közül Mária a vallási hierarchiában feljebb való, mint Márton. Mária az imádott, míg Márton az imádó. Tehát pont fordított, mint a települési rang.

Az idő múlásával ez természetesen megoldódik, hisz a rajz adja magát.  Szent Márton eredeti történetét, már sok címernél felhasználták ezért Márton madarát, a libát választottam. Mivel, a madár – virággal, egyértelmű kapcsolatot ad. A liliom Mária örök emblémája.

Így a rajzi megfogalmazásban a címerkép jelentése a következő:
Szent Mártont azaz, Szandát szimbolizáló kitárt szárnyú liba aki őrzi a társközségét, csőrében liliom (Mária) Szandaváralja. A vallási tisztelet kifejeződése, Máriát a kitárt szárnyai között csőrében tartó madár védelmező mozdulata utal, hogy Szanda az őriző.  Fejét előre biccentve hajol meg az egyébként rangban felette álló Jézus Anyja előtt, de a hangsúly mégis Mártoné. A madár előrehajló feje  tiszteletet, mozdulata erőt és tekintélyt sugall. Így lesz kapcsolatuk egyértelmű. A madár talajon áll, a falu természeti közegét jeleníti meg.

A pajzsfőhöz félkörívben stilizált falkorona simul, amely az erőd szimbóluma félreérthetetlenül. A falkoronán három bástya a várhegyen valaha volt épületek megjelenítője.

Nevesen:

• a nyugati csúcson valaha állt földvár emléke
• a Szent Péter hegyén állt templom emléke
• a keleti csúcson megmaradt vár bástyájának emléke

Alul a beszélő szalag külső dísz, a település pontosabb beazonosítását hivatott szolgálni, szintén a címer tartozéka.